Kisvárda

Keresés a L.E.S.Z. Feszt 2017 Kisvárda honlapon

Kisvárda elhelyezkedése

Kisvárda, város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A Kisvárdai kistérségben két nagy tájegység határánál fekszik, keleten a Nyírség, nyugaton a Rétköz határolja. A település a Rétköz mocsarának védelmében épült egykoron. Nyíregyházától 47 km-re északkeletre, a 4-es főút mellett, az ukrán határtól 22 km-re terül el. Északról Döge, északkeletről Fényeslitke, keletről Pap, délkeletről Anarcs, délről Ajak, nyugatról Rétközberencs, északnyugatról Kékcse határolják.


Kisvárdát geográfiailag a keleti részén homokdombos területével a Nyírség homokbuckáihoz, nyugati részén a Rétköz mély fekvésű volt mocsárvilágához, és a két rész közé észak felé kiszélesedően beékelődő, a hajdani tölgyes erdővel borított, enyhén hullámos terület kapcsolja össze Dögén és Fényeslitkén át a Tisza jelenlegi öntésterületével.

Kisvárda éghajlatának sajátos vonása van az Alföldön, mivel a Zempléntől és Kárpátoktól alig 20-50 km-re van, ezért az alföldi és hegyvidéki légáramlás egyaránt alakítja. A város hőmérséklet járására a nagy hőingás jellemző a kontinentális éghajlat eredményeként, így a legmelegebb és leghidegebb hónap átlaghőmérséklete közötti különbség a 25 °C-ot is elérheti.

Kisvárda rövid története

kisvarda_regenA településen már az írott történelem előtti korokban megjelent az ember, hiszen különböző korszakok leleteit tárták fel itt. Kisvárdán a honfoglaló eleink is megtelepedtek, ezt bizonyítja, hogy a megyei első honfoglalás kori lelete innen került elő. Helyi írott hagyományok szerint 1082-ben I. László itt templomot alapított a kunok (besenyők) feletti győzelem emlékére. Kisvárda királyi birtok volt a 12. század elejéig, ekkor a Gutkeled nemzetség kapta meg, s a nemből származó egyik alág felvette a Várday nevet. A családot 1271-ben említik először ezen a néven. A nevet a várral rendelkező település (Warda, Warada néven emlegetik ekkoriban a helyet) után kapták.

A Várdayak a középkorban kiváltságokat (vásártartási jog elismerése (1337), szabadispánság (1368), révjog (1387), pallosjog (1393), várépítés joga (1415), országos vásár tartásának joga (1453) harcoltak ki maguk és a település számára. Kisvárda 1421-től mezőváros, 1468-tól pedig a szabad városok önkormányzatának előnyeit élvezi, ezt a kiváltságot Várday István Bács-kalocsai érsek, Mátyás király fő- és titkos kancellárja adományozta. A mezőváros lakossága a 15 század végén megközelítette az ezer főt, s a népesség mintegy negyede már nem jobbágyi munkából élt. A fejlődést mutatja, hogy e század második felében építeni kezdik az új várat, melynek a főbb részei el is készülnek, és a római katolikus templomot is ekkor emelik, bővítik.

A Dózsa-féle felkelés, a belháborúk, a vallási villongások és szabadságküzdelmek miatt a lélekszám csökkent, a Rákóczi-szabadságharc kezdetén nem érte el a 400 főt. Maga a fejedelem többször megfordult Kisvárdán. A 18. század közepén már érzékelhető a létszámgyarapodás. Ez a békét hozó évtizedeknek, és részben a bevándorló zsidóknak köszönhető. 1784-ben ezren felüli a lakosság létszáma. Ekkoriban már az Eszterházy család Kisvárda legnagyobb birtokosa, mert a Várday család 1584-ben fiúágon kihalt, s a família utolsó tagjának, Várday Katának a leánya, Nyáry Krisztina, Eszterházy Miklóshoz ment nőül (1624), s így ez utóbbi családon belül öröklődött a birtokrész.
Kisvárds_felkelés
A 19. század közepétől meginduló polgárosodás a dualista korban virágzik ki, ekkor alakul ki Kisvárda kereskedőváros jellege. Ezt a tevékenységet a lakosság negyedét kitevő zsidóság bonyolította le. 1872-től a települést vasút kapcsolta a külvilághoz, ez mind a személyek, mind az áruk mozgását, mozgatását meggyorsította. A dualista korban - amikor Kisvárda csak nagyközségi státusszal bírt - jött létre a lakóhely oktatási-, egészségügyi-, közúti- és közmű-infrastruktúrája is, s ez élt tovább a két világháború közötti időszakban. A második világháború idején, a fronton és a hadifogoly-táborokban meghalt katonákon kívül, a holokausztban elpusztult mintegy 2.500 főnyi zsidóság is.
1945 után a gazdasági- és politikai változások miatt egy időre stagnálás következett be Kisvárda életében, majd a megkezdődő iparosítás révén a település 1970-ben visszanyerte a városi címet. Ekkor az iparban és az építőiparban 2.100 fő dolgozott, az összes kereső közel 38%-a.

kisvarda2A rendszerváltás idején a város lakossága meghaladta a 18.000 főt. A korábbi szocialista ipar egy része megszűnt, a megmaradtak tulajdonost váltottak, a kereskedelemben megjelentek a multinacionális cégek. Ezekben az években is új középületekkel bővült a város (pl.: felüljáró, tornacsarnok, egészségügyi központ), de a város inkább a túlélésért küzdött, mint a látványos fejlődésért. Az ezredforduló környékén és azt követően további gyarapodás ment végbe (pl.: tanuszoda, élményfürdő, földhivatal, egyházi- és városi iskolák építése, felújítása, köztéri szobrok felállítása).
Az utóbbi évtizedben a városmag érzékelhető fejlődésen ment keresztül: kialakították a sétáló utcát, megújult a könyvtár, átépítették és kibővítették a városházát, megépült a Konferencia Központ, napjainkban pedig folyik a Rétközi Múzeum felújítása. Az említett helyek nem csupán új külsőt kaptak, hanem pezsgő élet is költözött beléjük.
A Vár

var2A Várday család 1415. július 25-én kapott oklevelet Zsigmond királytól, melynek birtokában kőből vagy fából várat építhettek. 1465-ben elkészült a déli palotaszárny és ennek sarkán álló két torony alsó szintje. A vára újabb építési szakasza az 1510-es években kezdődött. Ekkor készült el a várat szorosan körülövező, három méter széles palánkfal, melynek kettős cölöpsorát döngölt földdel töltötték, erősítették meg. Ezt a külső várat négy sarokbástya tette védhetőbbé. Az így elkészített második védelmi vonal kb. 60X80 méteres területet vett körül.

A várat erdélyiek ostromolták meg 1558 és 1564 között, mivel a Várday család a Habsburgok oldalán állt és katolikus volt. Nyáry István idejében, az 1630-40-es években, tovább bővítik a várat a déli szárny negyedik emeletével, és egységes tetőszerkezetet alakítottak ki. 1703 júliusában Rákóczi és serege jelenik meg vár alatt, de kétnapi csetepaté után távoznak, majd a várba zárkózott megyei nemesség átáll a kurucokhoz. Rákóczi 1711 januárjában a vár fokáról tart beszédet és megszemléli hadait. 1711 után itt őrzik a megye levéltárát, közgyűlések színhelye és a vármegye börtöne. Új tulajdonosai a Zichyek és Esterházyak kőbányának használták, anyagából uradalmi épületek, a római katolikus templom, városi házak épültek. Végleges pusztulását 1828-ban a közbirtokosság akadályozta meg. 1897-ben emléktáblát helyeznek el a keleti várfalra. A vár 1990 óta a Nemzeti Örökség része, mint hazánk építészeti, történeti szempontból kiemelkedően fontos műemléke. Az első emeleti kőtárban Várday Pelbárt 1438-as síremléke, Telegdy Anna (Nyáry István felesége) 1635-ből származó, latin gyászverset tartalmazó és kettős címert is ábrázoló vörös márvány sírköve látható.

var1
A vár és a várszínpad napjainkban rengeteg rendezvény színhelye, többek között a minden nyáron megrendezett Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának. Az eseményen Erdélytől Kanadáig képviseltetik magukat a különböző színházak társulatai. De itt rendezik a L.E.S.Z. Feszt-et is, mely több tízezer embert vonzó könnyűzenei fesztivál.

Kisvárdán a fürdőkultúra első nyomai az 1840-es évekből származnak, akkor a mai Rákóczi úton feltörő forrást hasznosították. A század vége felé a vár közelében működött az ún. kádfürdő, és az izraelitáknak volt a korabeli Serház, ma Csillag utcában egy rituális fürdőjük.

A Várfürdő
furdo
Az igazi közfürdő, a Várfürdő 1967-ben nyílt meg, két termál- és egy gyermekmedencével. Egy kisvárdai orvos, Dr. Kondrai Gerő, 1973-ban megjelent tanulmányában részletesen leírja a gyógyvízzel kezelt betegek gyógyulási folyamatának eredményeit, a víz betegekre gyakorolt jótékony hatásait. Mára már közel 40 év távlatában – tudományos vizsgálatok is igazolják, hogy a gyógyfürdő kedvező hatással van a mozgásszervi megbetegedések, az idült nőgyógyászati bántalmak gyógyításában, továbbá tágítja a bőr ereket és az idegrendszerre is kedvezően hat.

1975-ben versenyuszodával és kádfürdővel bővítették a szolgáltatást, 1998-ban 12x25 méteres fedett tanuszodát adtak át, majd egy újabb fejlesztésnek köszönhetően 2004-ben az eddigi komplexum látvány- és élményfürdővel bővült. Újdonságként szolgál 2011-től a Várfürdőben, hogy a téli időszakban is üzemel szabadtéri termálmedence, melyet a hideg ellenére is nagyon kedvelnek.

Amióta a határok könnyen átjárhatóvá, Kisvárda vonzáskörzete is jelentősen megnőtt. Évek óta számos szlovák, lengyel, ukrán vissza-visszatérő vendége van a kisvárdai fürdőnek, mely a város észak-nyugati részén, egy 4 hektáros zöldövezetben helyezkedik el.
A strandon egy 50x25 méteres feszített víztükrű úszómedence, egy pancsoló gyermekmedence, többrészes élménymedence, valamint 40-42 Celsius fokos termálmedence áll a vendégek rendelkezésére. A fedett uszoda egész évben várja vendégeit termál gyógyvizű medencével, jakuzzival, gyermekmedencével, szaunával, száraz- és nedves gőzfürdővel, frissítő masszázzsal.

S végül az sem elhanyagolható kuriózum, hogy egy reneszánsz várkastély szomszédságában fürdőzhetnek azok a vendégek, akik a Kisvárdai Várfürdőt választják.
furdomedence

Fő támogatónk:

MOL

Támogatóink

Coca Cola HELL Kisvárda Város Önkormányzata Magyar Turisztikai ÜgynökségNicolausNemzeti Kulturális AlapOTP BankRiskaSzerencsejáték Zrt.T-Systems A - Híd Borsodi Nyírségi Édesburgonya Zrt. Forgách Kastély Master Good Magyar Villamos Művek Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft. Transit Speed Kft.
A jobb felhasználói élmény érdekében weboldalunk látogatása során a böngészőben (ún.:süti) fájlokat helyezünk el. Bővebben